A nemzetközi szaksajtó 2019 nyara óta folyamatosan kongatja a vészharangot az európai papírhulladék piacokon kialakult túlkínálatról. Az összességében 57 millió tonnás piacon mintegy 8 millió tonnás felesleg alakult ki elsősorban az ázsiai felvevőpiacok kiesése következtében. Előbb Kína, majd az idén Indonézia és Malajzia korlátozta jelentősen behozatalát. Jóllehet az Európában folyamatban levő újra feldolgozó kapacitásbővítések a következő öt évben a felesleg nagyobb hányadát várhatóan át tudják venni, ezek a létesítmények termelésbe lépése csak 2021-2025 között várható. A túlkínálat a hulladékárak drasztikus esését eredményezte, az árak 2017-hez viszonyítva harmadukra, 2018-hoz képest felükre estek vissza 2019 decemberére és a tendencia folytatódik. A jelenleg kialakult válsághelyzethez hasonlót 2008-2009-es válság idején tapasztalhattunk, amikor egyes hulladékfajták ára negatív volt, azaz fizetni kellett a hulladék átvételéért.

A papírhulladékok ára Magyarországon is hasonlóképpen alakult, a csomagolási papírhulladék nettó átlagára 2019 decemberében 18 Ft/kg a 2018. évi 37 forinttal szemben, amely már messze nem fedezi a lakossági szelektíven gyűjtött hulladékok és az ipari-kereskedelmi hulladékok egy részének a kezelési költségeit. Ebben a piaci helyzetben meglepetésként értesült az iparág arról, hogy a 2019 november 14.-én kiadott 2020. évi OGYHT a lakossági papírral együtt gyűjtött társított csomagolási hulladék hasznosításának mértékét 35 Ft/kg-ról 32Ft/kg-ra, az ipari-kereskedelmi hulladékoknál 5,2 Ft/kg-ról 4,1Ft/kg-ra csökkentette. A támogatások forrása a jelenlegi szabályozás szerint a termékdíj, amelyet azért fizetnek be a kötelezettek, hogy helyettük az állam gondoskodjon a csomagolási hulladékok újrahasznosításáról. Az OGYHT számai alapján a papír csomagolásokra befizetett 8,4 milliárd forintból a lakossági és ipari- kereskedelmi hulladékok gyűjtésére mindössze 2,1 milliárd forintot irányoztak elő.

A kialakult helyzetben sürgős intézkedésekre lenne szükség annak megakadályozása érdekében, hogy a papírgyűjtésben és -újrahasznosításban közreműködő piaci szereplők ne kényszerüljenek tevékenységük korlátozására vagy felfüggesztésére. A jelenlegi piaci helyzet indokolja, hogy a kötelezettek által befizetett 19 Ft/kg termékdíj döntő részét az állam a hulladékkezelésre fordítsa. Magyarországon a csomagolási hulladékok újrahasznosításának összesített aránya jelentősen elmarad a vonatkozó EU irányelv célértékeitől annak ellenére, hogy a papírhulladékoknál túlteljesítjük a célokat, ezért súlyos következményekkel járhat a papírban elért eredmények romlása.

Európa nagy részével szemben Magyarországon rendelkezésre állnak a kapacitások mind a begyűjtés, mind az újrafeldolgozás tekintetében. A kötelezettek befizetései fedezik a válságkezeléshez szükséges pénzügyi forrásokat. Az EU körforgásos gazdaság élénkítésére 2018 májusában kiadott rendeletcsomagja előírja azt, hogy az e címen beszedett díjakat a hulladékgazdálkodás finanszírozására kell fordítani. A hulladékgazdálkodás irányítása, a pénzeszközökkel való gazdálkodás Magyarországon ma központosított állami hatáskör. Ezért az érintett szakmai szereplők a válság kezelését és sürgős kormányzati lépéseket szorgalmaznak.

Budapest 2019. december

Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség

A műanyagok térnyerésével soha nem látott műszaki, termelési, anyag- és energiahatékonysági fejlődés következett be az élet valamennyi területén, a háztartástól, a közlekedésen át az egészségügyig, de folytathatnánk a sort a végtelenségig.

Hasonló fejlődés ment végbe a csomagolástechnika terén is, a műanyagok testre szabható jellemzőinek mérnöki úton végezhető meghatározása új, takarékos eljárások kidolgozását eredményezte, amelyek az áruvédelem, az élelmiszerveszteség és az élelmiszerbiztonság ugrásszerű fejlődéséhez vezettek.

Könnyen belátható, hogy bármely termék előállításának teljes láncolatában bekövetkező környezetterhelés sokszorosan meghaladja a csomagolás létrehozásáét. Ebből egyenesen következik, hogy a csomagolás védelmi funkcióinak kiterjesztése a termékveszteség mérséklésével a környezet védelmét szolgálja.

Álljon itt ennek az állításnak néhány bizonyító erejű példája.

Kenyér műanyag tasakos csomagolása esetén a vizsgálatok azt mutatják, hogy a teljes környezetterhelés 94-96%-a a termékelőállításból és csupán 4-6%-a ered a csomagolásból és a csomagolási hulladékkezeléséből.

Brokkoli esetében a tömegveszteség (kiszáradás) a termék romlását eredményezi. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a nedvességvesztés szempontjából szinte érdektelen a hűtőszekrényben való tárolás, egyedül az számít, csomagolt-e a termék vagy sem. Az azonos idő alatt bekövetkező tömegveszteség aránykülönbsége nyolcszoros. Egyszerűbben fogalmazva a csomagolatlan brokkoli fogyaszthatósága nyolcadannyi ideig őrizhető meg a csomagolttal összehasonlítva.

A ma legkorszerűbbnek számító vákuum és védőgázas csomagolások az élelmiszerek fogyaszthatóságának növelését az alkalmazott műanyag csomagolóanyagok révén érik el. Sajt esetében egyszerű csomagolás melletti 7 napos eltarthatósági idő az említett eljárásokkal 180 napra emelhető. A hosszabb eltarthatóság épp a csomagolás révén, nem pedig hozzáadott adalékok segítségével érhető el, jelentősége pedig az életviteli szokások változásában, a napi bevásárlások ritkulásában rejlik.

A csomagolások anyagfelhasználásának mérséklésére szükség van. Az érintettek az optimalizálást folyamatosan végzik is. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az anyag- és költséghatékony műanyagcsomagolásoknak vagy nincs, vagy csak magasabb környezetterhelést okozó kiváltó technológiája van.

Azt pedig el kellene kerülni, hogy a műanyagok kivezetése nagyobb környezeti problémákhoz vezessen.
A felsorolt csupán néhány példa azt bizonyítja, hogy a műanyagra nem ellenségként, hanem érdekeinket szolgáló anyagként kell tekinteni.

Tisztában vagyunk a környezetünkben, élővizeinkben felgyülemlő műanyagok természeti kép romboló hatásával.

Ennek felelőse azonban sosem az anyag, csakis az ember.

Az ember, aki nem gondoskodik a hulladék elkülönített gyűjtésről, a hatékony hulladékgazdálkodás megteremtéséről.

Világméretekben.

 

Budapest 2020. február

Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség

Következő oldal »